Az almafa-körtefa mondás arra utal, hogy nem várhatunk olyan dolgokat vagy eredményeket, amelyek nem megfelelőek az alapfeltételei vagy a természete. Az „Almafától nem várható el, hogy körtét teremjen” azt mondja, hogy minden dolognak megvan a saját természete és határa, és nem lehet elvárni tőle olyan dolgokat, amelyek nem részei ennek a természetnek.
Egy másik idézetben:
„Ha egy generálisnak azt parancsolnám, szálljon virágról virágra, mint egy lepke, vagy írjon egy tragédiát, vagy változzék tengeri madárrá, és a generális nem hajtaná végre a parancsot, ki lenne a hibás emiatt: ő vagy én?” (Antoine de Saint-Exupéry, A kis herceg)
Mindkét idézet hasonló gondolatot fejez ki.
A Kis hercegből származó idézetben ha egy generálisnak olyan dolgokat parancsolnánk, amelyek teljesen idegenek vagy ellentmondanak a természetnek és képességeinek, akkor abszurd lenne elvárni tőle, hogy ezeket végrehajtsa. Ezért az idézetben megfogalmazott kérdés arra irányul, hogy ki a hibás: az, aki abszurd dolgokat kér, vagy az, aki nem hajtja végre ezeket a képtelen parancsokat.
Mindkét idézet arra ösztönöz bennünket, hogy elfogadjuk és tiszteljük az egyes vagy emberek természetét és korlátait, és ne várjunk el tőlük olyan dolgokat, amelyekkel nem rendelkezik vagy nem képes dolgokat megvalósítani.
Kapcsolódó gondolat:
Nem kell minden embert átkísérni az úton
Vélemény, hozzászólás?