A magyar nyelv gazdag szólásokban és közmondásokban, amelyek gyakran tréfásan, képletesen vagy éppen ironikusan fejezik ki a mindennapi élet bölcsességeit és tapasztalatait. Az egyik ilyen különleges, ritkán használt szólás a „holnapután kiskedden”, illetve a hosszabb változata: „Holnapután, kiskedden, bornyúzó pénteken”. E fordulatok jelentése, eredete és üzenete több érdekes nyelvi és kulturális réteget is felvillant.
A „kiskedd” szó jelentése és eredete
A „kiskedd” kifejezés csak ebben a szólásban fordul elő a magyar nyelvben, más nyelvi környezetben nem használatos. A szó szerinti jelentése nem egyértelmű, és a magyar hét napjai között nem szerepel „kiskedd”. A néprajzi és nyelvészeti kutatások szerint a „kiskedd” a húsvéti ünnepkörhöz, azon belül is a húsvét harmadnapjához köthető. Húsvét hétfő és kedd után következhetett volna egy ilyen „kiskedd”, de valójában ilyen nap nincs a naptárban, így a kifejezés inkább a bizonytalan, elhalasztott időpontot, vagy soha be nem következő eseményt jelöli.
Hasonló kifejezés még: semmikor, majd ha fagy, soha napján kiskedden.
A szólás üzenete és jelentése
A „holnapután kiskedden” szólás jelentése: valami olyan időpontot jelöl, amely soha nem jön el, azaz a „soha napján”, „majd ha piros hó esik” kifejezésekhez hasonlóan a lehetetlenséget, elodázást, bizonytalan jövőt fejez ki. A hosszabb alakzat („Holnapután, kiskedden, bornyúzó pénteken”) ezt tovább fokozza, hiszen a „bornyúzó péntek” is egy valójában nem létező, szimbolikus nap, amely a nagypéntekhez kötődik.
Nyelvi és kulturális érdekességek
A magyar nyelvben több hasonló szólás is ismert, amelyek lehetetlen, vagy soha el nem jövő időpontra utalnak, például: „Majd ha fagy”, „Majd ha piros hó esik”, „Majd ha a csirke farka csapja az eget”. Ezekhez hasonlóan a „holnapután kiskedden” is egyfajta tréfás, ironikus elodázást jelent. Ez a szólás gyakran hangzik el akkor, amikor valaki valamit nem akar megtenni, vagy a cselekvés időpontját a végtelenségig el akarja halasztani.
A kiskedd tanulsága
A „kiskedd” minden bizonnyal a húsvét harmadnapjára is utal, de valójában ilyen nap nincs a hétben, így a szólás lényege éppen a lehetetlenség, soha be nem következő esemény hangsúlyozása. A „bornyúzó péntek” pedig a nagypéntekre, a szigorú böjt napjára utal. Ezek a szólások gazdag képet adnak a magyar népi humorból, nyelvi leleményből és gondolkodásmódból. Avagy, ahogyan összefoglalhatjuk: a „holnapután kiskedden” történő eseményekre bizony hiába várunk!
Kiskedden az irodalomban
Kästner, Erich: Holnapután kiskedden (fantázia) (Fantasie von übenmorgen Magyar nyelven)
Holnapután kiskedden
Modern poéták verses könyve, melyből a nyájas publikum megtudja, mimódon pöngetik a lantot Magyarhon új dalosai
Kiadó: Kertész József könyvnyomdája, Budapest, 1909
Szerzők: Ady Endre, Ignotus, Kemény Simon
Szerkesztő: Lovászy Károly
Vélemény, hozzászólás?